2009.01.07. 20:11
A Rettenthetetlen Iván - IZS-2175
A mi családunkban soha nem volt semmi szovjet. Talán csak a Szaratov hűtőszekrény, amit 1958-ban vett apám, de akkor még nem lehetett mást kapni. Lehet, hogy volt Rakéta porszívónk is, de az olyan régen lehetett, én nem is emlékszem rá. NDK volt a konyhagép, az írógép, hajszárító, meg minden más elektromos kütyü. Aztán 1967-ben jött a Trabant, Auguszta napján, így ezt a nevet kapta a keresztségben. 1975-ben a Wartburg, annak a történetét is leírom egyszer. Csak a korrajz kedvéért.
1988-ban aztán elhatároztam, építünk egy családi házat. Ötéves volt a fiam, két és fél éves a lányom, gondoltam kellene valami szőlőt venni, legyen gyümölcs a gyerekeknek. De rájöttem, szőlőhöz nem értek, bort amennyit iszom, azt a boltban is meg lehet venni. Jobb lenne egy családi ház, akkor megvan minden egy helyen. Mert garázst a város másik végében építhettem, egy percet nem állt bent az autó. Hegyet meg vegyek a harmadik végén, hát inkább nem.
Így eldőlt építkezünk. Gyorsan eladtuk a garázst, akkoriban már magánember is vehetett teherautót, megnéztem a hirdetéseket. Éppen volt egy Izs furgon eladó. Ó, ez lesz az én autóm. Az eladó - volt osztálytársam - a próbaúton, miközben óvatosan pakolta a gangokat, dicshimnuszokat zengett a motorjáról.
- Te Laci, annyit tudok, hogy a Moszkva-motor jó motor, a többiről mesélj!
- Hát a difi, az egy kicsit gyenge.
Mentem vele én is egy karikát, aztán kifizettem a 30000 Ft vételárat, így lett enyém az SP-20-19. Ez volt pénteken, hétfőn reggel elindultam vele dolgozni, az első sarkon szétakadt a hátsótengely, a buszra várakozók segítettek betolni a parkolóba.
Délután elkéretőztem a melóból, Trabival elmentem Keszthelyre a bontóba, még ötezerért vettem egy komplett hátsóhidat. Alátettük, utána azzal nem volt baj.
Elkezdődött az építkezés, reggel elmentem a Trabanttal felderíteni, hol, mit lehet kapni, még akkor is sok volt a hiánycikk, aztán délután az IZS-zsel begyűjtöttem az árut, amit délelőtt levajaztam. Jártam a megye összes TÜZÉP telepén.
Szólt a kőműves, kellene a válaszfaltégla. Nem volt sehol, csak 70 km-re. A fuvarosok istentelen árat mondtak, nem akartak olyan messze menni. Nem maradt más, mint a Moszkva. Kértem egy szép nagy utánfutót kölcsön, reggel nyitásra ott voltam a Tüzép előtt, megraktam a szerelvényt. Otthon meg egy embert beültettem a kocsmába, ha jövök, minél hamarabb leszórjuk a téglát. Aztán ami a lukon kifér, tűztem vissza a nemközeli TÜZÉP-re, volt olyan kanyar, ahol keresztbe jött utánam a futó. A harmadik kanyar utolsó tégláját akkor raktam fel, amikor zárták a derék telepet. Szállítottam vele aztán cementet, sódert, meg minden más építőanyagot.
Indulni néha nehezen indult. Mindig gurulóra parkoltam. Ausztriában voltam vele, hazafelé mondja a határőr, állítsam le. Hiába erősködtem, hogy nem fog beindulni, leállítatta. Aztán három határőr tolta be. Kiderült, a generátornál (önindítónál?) volt valami könnyen elhárítható gebasz.
Ezenkívül az IZS ment "izs", meg ment "izs". Kíváló volt traktornak, bármilyen utánfutót elhúzott, ami nem fért a raktérbe, az ment a tetőre. Szalagparkettát kidobták a feleségem munkahelyén az étteremből, lapoztak. Kérdezem mi lesz a parketta sorsa. Mondják eltüzelik. Rögtön vállalkoztam rá, hogy majd én. Szegény autót meg az utánfutót úgy megraktam, kaptam is egy durrdefektet. Az emelő nem ért fel a kaszniig, kihézagoltam a rakománnyal. Így nálunk a spejzban nem az oroszok, hanem parketta van, de készült belőle a beépített szekrénybe polc is.
Felépült a ház közeledett a költözés ideje, elpöttyentettem a kocsmában, hogy lassan eladó lesz az IZS. Másnap ott volt a vevő. Mondom neki, öreg várjál még egy hónapot, költözés után viheted. Nem őneki most kell, itt van 65000 Ft, viszi. Pénz beszél, odaadtam.
Eljött a költözés napja, a hosszúplatós Áviát egy cserép pálmáért kellett visszaküldeni, mert az már nem fért fel az első fordulóban.
Ez volt életem legjobb autóvásárlása, a vételár és az eladási ár közötti 35000 Ft akkor betakarta az IZS minden költségét, átírást, javítást, műszakit, de még az üzemanyagot is. Három hónap múlva hallom ám, a vevőm elnézett egy kanyart, elvitte egy ház előtt vele a hidat.
Fotót nem találtam róla, a képek illusztrációk.
Jut eszembe, van itt az udvarban egy 2140-es Moszkvics, a fiamé, eladó:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
